Pszichológusi munkám során mindkét esettel számtalanszor találkoztam már. A legtöbben óriási horderejű változásokat várnak a külföldre költözéstől, és itt nem csak az anyagi helyzet jelentős javulására gondolok, bár kétségkívül sajnos az a leggyakoribb motiváló tényezője az országváltásnak. Sokan teljesen új életet szándékoznak kezdeni egy új országban, hátrahagyva mindent, ami fáj, mindent, ami nem működik az életükben. A többség új egzisztenciát akar építeni, sokan így szeretnék végleg lezárni már régóta nem működő párkapcsolatukat és újat, jobban funkcionálót találni helyette. Van, aki a rosszul működő, fájdalmas családi kapcsolatokból kíván kiszakadni ezen a módon. Persze olyanok is akadnak, akik alapjában elégedettek az itthoni életükkel, de vágynak valami másra, nem szeretnének kihagyni egy sok előnnyel kecsegtető lehetőséget, egy csábító külföldi állásajánlatot. Vágyuk egy új, alapjaiban más életstílus.
Mitől is függ, hogy valakit meggyógyít vagy megbetegít a külföldi lét?
Az életben minden nagy horderejű változás stresszt okoz a szervezetnek, még a pozitív változások is, hiszen a stressz valójában a szervezet válasza a megterhelésre - a változások által okozott megterhelésre. A külföldre költözés pedig igazán jelentős változás az ember életében. A stresszre adott válasz lehet az aktív küzdelem vagy a passzív eltűrés illetve a menekülés. Mindegy, hogy a stressz kiváltó oka, a változás kellemes vagy kellemetlen, a lényeg az, hogy milyen mértékben veszi igénybe alkalmazkodóképességünket.
A kérdés mindig a stressz mértéke, tartóssága és a stresszel való megküzdés lehetőségei.
Alapvetően nem a stresszel van a probléma, hanem a stresszre adott reakcióval. Megkülönböztetünk káros stresszt és pozitív hatású stresszt: distresszt és eustresszt. A stressz akkor válik károssá, ha túlterheli a szervezetet, felborítja annak, harmóniáját, belső egyensúlyát.
A túlzott mértékű stressznek számtalan testi-lelki betegség kialakulásában van szerepe, ugyanakkor a kisebb, megfelelő mértékű stressz segíti az alkalmazkodást, a fejlődést, a gyógyulást, ezáltal elengedhetetlen az élethez.
A stresszt tehát nem kell elkerülni, ez nem is lehetséges, hanem alkalmazkodnunk kell az állandóan változó környezethez.
"A stresszmentes állapot a halál."
Nézzük meg elsőként, hogyan gyógyíthat a külföldi lét:
Tény, hogy a környezetváltás segíti a belső változást. Lényegesen könnyebb egy új közegben életmódot váltani, új szokásokat kialakítani, szemléletet váltani, hiszen nem találkozunk nap mint nap azokkal a „rögzítésekkel”, melyek régi életmódunkhoz, szokásainkhoz, szemléletünkhöz kapcsolnak, melyek „horgonyként” működve kötnek a múlthoz, melyet elhagyni szándékozunk. Nem is beszélve arról, hogy új lakhelyünkön nem vesznek körül azok a régi barátok, kollegák, családtagok, akik mind régi énünket ismerik, akikkel szinte megvan az előre megírt forgatókönyve a találkozásoknak, beszélgetéseknek, akik minden megnyilvánulással meghaladni kívánt régi mintáinkat hívják elő belőlünk.
Éppen ezért sokaknak sikerül pozitív irányba változniuk, felhagyni régi, hátráltató szokásaikkal, életmódjukkal. Könnyebb váltani egy egészségesebb táplálkozásra, a rendszeres sportra, a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére, egy pozitívabb életszemléletre. Tegyük hozzá, hogy általában könnyebben előteremthetővé válnak az ehhez szükséges anyagi források is. Bár sok minden nem pénzkérdés, hanem belső motiváció, elhatározás és kitartás kérdése.
Ha a változással járó stressz nem túlzott mértékű, akkor nem borítja fel a belső harmóniát, sőt, segíti a fejlődést.
Ha az új kihívások szintje megfelel a képességeknek, az ember nem szorong és nem is unatkozik, hanem belső erőforrásait maximálisan kihasználva aktív, cselekvő és örömét leli tevékenységeiben. Ilyen helyzetekben jön létre az úgynevezett flow élmény is: a tökéletes áramlat élmény.
Ezekben az esetekben a környezetváltás kifejezetten gyógyító hatású lehet. Persze az új környezet ilyenkor egyfajta katalizátorként működik, mely segíti a belső változást, a belső elhatározások megvalósítását. Akárcsak a terápiában a pszichológus. Az ember valójában mindig önmagát gyógyítja meg, de néha ahhoz, hogy a folyamat végbemenjen, átmenetileg szüksége van külső támogatásra.
És mi történik, amikor a külföldi lét nem gyógyít, hanem megbetegít?
Sokan nem csak a komfortzónát hagyják el az országgal együtt, hanem bekerülnek az úgynevezett „pánikzónába”. Előfordul, hogy az új környezet nem csak hogy nem komfortos, hanem egyenesen ijesztőnek tűnik a mássága, idegensége miatt. Sokan elveszítenek szinte minden kapaszkodót, és belső erőforrások hiányában elveszettnek érzik magukat egy idegen világban. Hiszen eltűnik minden, ami ismerős, megszokott, és ha zavaró is volt, vagy problémát okozott, de egy biztos pontként keretet adott az életnek.
A bizonytalanság, a kontroll elvesztésének érzése és az információhiány pedig komoly distresszt okoz.
Ha a kihívások túlzottan nagyok a belső erőforrásokhoz, képességekhez, megküzdési lehetőségekhez mérten, ez a helyzet automatikusan szorongáshoz vezet.
Ilyen esetekben a meglévő testi-lelki problémák is felerősödhetnek, eddig rejtett gondok, megoldatlan, feldolgozatlan élmények is felszínre kerülhetnek. Ez leginkább az országváltás második fázisában, a „kultúrsokk” szakaszában jellemző, amikor az ember egy sötét szemüvegen keresztül szemléli az új világot, így mindent sötétebbnek is lát. A külföldre költözés szakaszairól ITT írtam részletesebben.
A megoldás az alkalmazkodóképesség fejlesztése, belső erőforrások felfedezése, elérhetővé tétele és új készségek elsajátítása. A belső fejlődés, növekedés, elengedhetetlen a problémák megoldásához. Ezért írtam korábbi cikkemben ITT, hogy a külföldre költözésnek komoly személyiségfejlesztő hatása lehet, ha meg szeretnénk felelni az újfajta kihívásoknak, ha boldogulni szeretnénk.
Tehát a költözést követően előfordulhat gyógyulás, vagy betegség és ezt követő gyógyulás egyaránt. Ahogy egy hosszú évek óta külföldön élő barátom nagyon találóan fogalmazott: „A külföldi lét olyan, mint egy érzelmi hullámvasút.. De itt, ahol élek, legalább szép a vidámpark..”
Ha érdekelnek más, a pszichológiával vagy a külföldi léttel kapcsolatos írásaim, kattints a blogomra!
(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást is! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)
Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta
Honlap: http://www.pszichologusonline.eu/
Pszichológus Online blog: http://schrammelivett.blog.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/pszichologus.online.schrammel.ivett/
Instagram: https://www.instagram.com/schrammel.ivett.pszichologus/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCuZ-sgi1BFQbWRmPz3hUI6A
Fotók: Schrammel Ivett
A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.
