A közelmúltban meglepőbbnél meglepőbb kijelentések hangzottak el különböző „közéleti szereplők” szájából.. ezek késztettek most írásra.
Kezdjük talán azzal, hogy például Teréz anyát egy önmagát maximálisan megvalósító nőnek tartom, pedig nem szült gyereket..
Azt gondolom, hogy sokféleképpen lehet értelmes, tartalmas életet élni. Különbözőek vagyunk, különböző vágyakkal, álmokkal, motivációkkal, célokkal, különböző képességekkel, elhivatottságokkal, sorsfeladatokkal..
Igaz, hogy az emberek többsége vágyik társra, esetleg házasságra, de van aki nem. És egyedülállóként is tud tartalmas, boldog életet élni. Sokféle módon lehet kapcsolódni másokhoz..
Igaz, hogy a többség vágyik gyerekekre, de van aki nem. És gyerekek nélkül is képes a tartalmas, boldog életre. Sokféle emberi kapcsolatban lehet adni valamit a másiknak, törődni a másikkal, gondoskodni a másikról.
Van olyan nő, aki valóban az „önmegvalósítás legmagasabb fokának” tartja az anyaságot és nem vágyik emellett az önmegvalósítás más módjaira.
És sokkal többen vannak, akik egyaránt vágynak az anyaságra és egyéb képességeik kibontakoztatására, más céljaik megvalósítására. Akik valódi hivatástudattal rendelkeznek és szakmai önmegvalósításra is vágynak. Vagy akik csak szimplán örömmel végzik a munkájukat, ezt is az élet egy fontos szeletének tartva. Ők azok, akik a legtöbb mai társadalomban „zsonglőrködni” kényszerülnek különböző hivatásaik, szerepeik között, hiszen a legtöbb esetben sajnos nem beszélhetünk családbarát munkaidőről, nők és férfiak egyenlő bérezéséről, Magyarországon pedig az elvégzett munkával arányos, tisztességes fizetésről sem.
Sőt olyan is akad, aki előtérbe helyezi a hivatását és inkább az anyaszerepről mond le.
Sokféleképpen lehet élni az életet.. Én úgy gondolom, minden élet „igaz élet”, ha az belülről vezérelt, ha tiszteletben tart másokat, ha megvalósítja a „nem ártás” elvét.
Épp elég boldogtalanságot láttam már egyedülálló és/vagy gyermektelen nők szemében, mert úgy érezték nem felelnek meg a családi és társadalmi elvárásnak: nem képesek vagy nem akarnak gyermeket szülni, férjhez menni.
És ugyanennyi boldogtalanságot láttam gyerekes, férjezett nők tekintetében is, akik a családjuk és a szélesebb társadalom elvárásainak megfelelni kívánva – belső motivációik ellenére – nagyon korán vállaltak gyereket, vagy maradtak benn egy számukra nem megfelelő párkapcsolatban.
Mellesleg jegyzem meg, hogy a „női princípiumhoz” pontosan ugyanolyan mértékben tartozik hozzá az anyaság, ahogy a „férfi princípiumhoz” az apaság megélése. És természetesen az apaság nem merül ki a „genetikai apaságban”, vagy a pénzkeresetben, hozzá tartozik a gyerek nevelése, a vele való törődés, a róla való gondoskodás is.
Egy párkapcsolatban sokféleképpen meg lehet osztani a feladatokat, a szerepeket. És minden megoldás jó megoldás, ha az mindkét fél számára megfelelő, kielégítő, ha nem okoz kiszolgáltatottságot, anyagi függőséget.
Lehet egy nő főállásban anya és a férfi a pénzkereső.
Lehet mindkét fél egyaránt pénzkereső, az önmegvalósítást a hivatásban is megélő és a gyerekekről egyaránt gondoskodó.
Sőt, lehet egy férfi is főállású apa és a nő az egyedüli pénzkereső.
A lényeg, hogy minden ember alapvető joga eldönteni, hogyan kíván élni, hogyan kívánja megvalósítani önmagát. És joga van ezt az életet élni, tiszteletben tartva és segítve a másik fél – és alapvetően mások - önmegvalósítását.
És itt természetesen nem kívülről jövő, hanem belülről jövő célokra gondolok, nem kívülről jövő utasításokra, „iránymutatásra”, hanem a mély önmagunk valódi ismeretéből következő önmegvalósítási utakra.
Jó lenne, ha inkább azon munkálkodnánk, hogy egy olyan társadalmat hozzunk létre, ahol ennek feltételei adottak: ahol lehet megbélyegzés nélkül egyedülállónak lenni és/vagy nem vállalni gyereket, ahol egy nő vagy akár egy férfi lehet évekig elsődlegesen szülő – szüneteltetve vagy drasztikusan lecsökkentve az egyéb munkával töltött időt - ha erre van belső igénye, és nőknek - férfiaknak egyaránt megadatik a lehetőség, hogy anyaként, apaként és dolgozó, a hivatását gyakorló emberként kibontakoztassa képességeit és megvalósítsa önmagát.
(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást is! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)
Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta és feleség, 3 gyerekes anya..
Honlap: http://www.pszichologusonline.eu/
Pszichológus Online blog: http://schrammelivett.blog.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/pszichologus.online.schrammel.ivett/
Instagram: https://www.instagram.com/schrammel.ivett.pszichologus/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCuZ-sgi1BFQbWRmPz3hUI6A
A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.