A szorongás olyan kellemetlen belső állapot, amelyet igyekszünk elkerülni vagy megszabadulni tőle. 3 fajtáját különböztetjük meg:
- A reális szorongás a külvilág valós veszélyei, fenyegetései miatt érzett félelem. Ennek a helyzetnek egyszerű a megoldása. Ilyenkor küzdhetünk, elmenekülhetünk vagy elkerülhetjük az adott helyzetet.
- A neurotikus szorongás (szabadon lebegő szorongás) esetén attól félünk, hogy az ösztönén impulzusai kikerülnek az ellenőrzésünk alól, kontrollálhatatlanná válnak és olyasmit teszünk, amiért büntetés jár. A szorongásos zavarok típusai: generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszer, PTSD (poszt traumás stressz szindróma).
- A morális szorongás az a fajta szorongás, amit akkor érzünk, ha megszegünk, vagy megszegni készülünk morális erkölcsi szabályokat. Ha már megszegtük, nincs megoldás, ha megszegni készülünk: dönthetünk úgy, hogy mégsem tesszük meg.
Az elhárító mechanizmusok olyan eljárások vagy taktikák, amelyet az ego (az én) fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Az elhárító mechanizmusok közös tulajdonságai, hogy tudattalanul működnek és valamilyen módon meghamisítják, torzítják a valóságot.
1. elfojtás (represszió): amikor megpróbálunk egy gondolatot távol tartani a tudatosságtól. Így az adott gondolat a tudattalanba kerül.
Ha ez a folyamat tudatos, akkor elnyomásnak (szupressziónak) hívjuk.
Részleges elfojtásról akkor beszélünk, amikor elnyomjuk a gondolatot, de csak annyira, hogy kevesebbet gondolunk rá, tehát az a tudatunkban marad.
2. tagadás: egy adott esemény bekövetkeztét vagy egy adott állapot fennállását elutasítjuk.
3. kivetítés (projekció): saját elfogadhatatlan impulzusainkat, kívánságainkat, vágyainkat valaki másnak tulajdonítjuk.
4. racionalizáció: ésszerűnek tűnő magyarázat (mentség) arra a viselkedésünkre, amelyet egyébként elfogadhatatlan okok váltottak ki belőlünk.
5. intellektualizáció: fenyegető dolgokról hideg, analitikus, tárgyilagos módon gondolkodunk. Leválasztja a gondolatokat az érzelmekről. Egy gondolat intellektuális aspektusa létezhet a tudatban, ha a hozzá kapcsolódó érzelem elfojtva marad.
6. reakcióképzés: elfogadhatatlan impulzusok ellenkezőjét hangsúlyozzuk.
7. regresszió: egy korábbi életkorra, egy fixált szakaszra jellemző stratégiákat használunk.
8. eltolódás (áttolás): indulatunk az egyik célpontról egy másikra tevődik át
9. szublimáció: az ösztönén impulzusát elfogadhatóvá alakítjuk.
10. izoláció: egy mechanizmus, amelynek segítségével igyekszünk elszigetelni a kapcsolatot.
11. meg nem történtté tevés: egy második akcióról, cselekedetről úgy gondoljuk, hogy semlegesíti az elsőt (ez egy mágikus aktus).
12. önmaga ellen fordulás: ilyenkor mások elleni gyűlöletünket befelé fordítjuk
13. ellentétbe fordítás: az impulzus célja átalakul saját ellentétévé (szorongásból agresszió lesz).
14. azonosulás az agresszorral: így próbáljuk meg elvenni az élét a támadásnak.
15. hasítás: a tárgyat nem egésznek tekintjük, hanem jó és rossz részre osztjuk, így a rossz részt szabadon gyűlölhetjük.
16. kompenzáció: valamely fogyatékosságot kiegyensúlyozunk. Ez a folyamat gyakran tudatosan történik.
Az árnyék
Az árnyék fogalmát Jung vezette be a pszichológiába. Az árnyék mindazokat a belső törekvéseket, igényeket, lelki funkciókat sűríti magába, melyek a tudat számára nem elfogadhatóak. melyeket nem valósíthattunk meg, és melyek az elhárító mechanizmusok által a tudattalanba kerültek. Az árnyék én a személyes tudattalan tartalma, de érintkezik a kollektív tudattalannal is.
Egy szemléletes példa az elhárító mechanizmusok működésére: a homofóbia
Az elfojtásra, reakcióképzésre, kivetítésre és áttolásra egy jó példa a homofóbia (a homoszexualitással szembeni ellenséges magatartás) lélektana. Pszichológiai kutatásokból és a terápiás tapasztalatból tudjuk, hogy a homofób személyek valójában nagyon erős, rejtett homoszexuális késztetésekkel rendelkeznek. Ez számukra tudatosan nem elfogadható, ezért ezt a késztetést elfojtják, így a tudattalanba kerül. Megfigyelhető náluk a reakcióképzés is, amikor a számukra elfogadhatatlan impulzusok ellenkezőjét (a saját heteroszexualitásukat) hangsúlyozzák. Ezen kívül élnek a kivetítéssel is: másokban vélik felfedezni ezeket a hajlamokat, és erős ellenszenvvel, kritikával viseltetnek a vélt vagy valós homoszexuálisokkal szemben, a másságukat nyíltan felvállalókkal szemben. Itt is megfigyelhető az áttolás jelensége, amikor indulataikat egyik célpontról a másikra - a valóban gyűlölt személyről egy "tetszőleges" csoportra teszik át - mivel az indulat így könnyebben vállalható a számukra.
(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást is! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)
Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta
Honlap: http://www.pszichologusonline.eu/
Pszichológus Online blog: http://schrammelivett.blog.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/pszichologus.online.schrammel.ivett/
Instagram: https://www.instagram.com/schrammel.ivett.pszichologus/
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCuZ-sgi1BFQbWRmPz3hUI6A
A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.
