Pszichológus szemmel a koronavírusról 1.- Schrammel Ivett

A teljes videó interjú - Újpesti tv 2020.03.19.

Az Újpesti tv-nek adott interúban beszélek a jelen helyzettel való egészséges megküzdésről, azokról a "pozitív mellékhatásokról", melyek úgy gondolom megjelenhetnek a krízis, a kényszerű otthonlét kapcsán.. Másokra és önmagunkra való nagyobb odafigyelés, empátia, együttérzés fejlődése, saját valódi értékrend felfedezése, annak tudatosítása, hogy mi fontos és mi nem..

Frissítés: A további részeket már megtaláljátok blogomon, itt: 2. rész - 3. rész

A teljes interjú szövege itt olvasható:

>> RIPORTER: Rengeteg hatalmas változás van az utóbbi hetekben és napokban. Az emberek hogy viselik, amikor ilyen változások történnek az életükben?

>> SCHRAMMEL IVETT: A legfontosabb, hogy az ember életében minden változás stressz, akár még a legpozitívabb változások is. Itt pedig egy világjárványról van szó, ami egy komoly negatív változás gyakorlatilg minden ember életében. Ilyenkor az első ösztönös reakció háromféle lehet. Ez a harc, a menekülés vagy pedig a lefagyás. Ez volt megfigyelhető - én azt érzem - itt Magyaroroszágon is. Ráadásul azon kevesek mellett, akik az első pillanattól kezdve nagyon tudatosan álltak hozzá a helyzethez, két szélsőséget figyelhettünk meg. Ezek pedig vagy a pánik - a túlzott pánik és félelem - vagy pedig a tagadás. Nagyon fontos lenne ez a két szélsőség között megtalálni az arany középutat és tudatosan egy egészséges felnőtt megküzdéssel kezelni ezt a helyzetet. Ami ebben az esetben mindenképp egy aktív megküzdést jelent. Talán a legfontosabb és legelső, hogy tájékozódjunk hiteles forrásból, akár több forrásból párhuzamosan, és hogy a figyelmünk fókuszát állítsuk át. Fókuszáljunk arra, figyelünk arra, hogy mi az, amit el akarunk érni, ne pedig arra, hogy mi az, amit el akarunk kerülni.

>> R.: Ebben az esetben tud nekünk konkrét példát mondani?

>> S.I.: Én azt gondolom, hogy ebben az esetben az elérendő cél mindenképp a saját, a környezetünk, és valójában minden ember egészsége. Innen a következő lépés az, hogy fókuszáljunk arra, hogyan tudjuk ezt elérni, mit kell nekünk tennünk ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni az egészségünket és ne veszélyeztessük mások egészségét.

>> R.: Vannak valamilyen mentális változtatásra tippjei?

>> S.I.: Mindenképp szükséges számításba venni, hogy milyen belső erőforrásokkal rendelkezünk, milyen képességekkel, tudással, jellemvonásokkal, viselkedésmintákkal, amik segíthetnek minket ebben a kríziskezelésben. Illetve, hogy milyen külső erőforrásokat vehetünk igénybe. Ez jelentheti akár a társas támogatást, a családi - baráti támogatásokat. És hogy hogyan tudjuk megszerezni ezeket a külső erőforrásokat, mire van szükségünk a következő hónapokban. Nagyon fontos, hogy hogyan küzdünk meg a stresszel, hogyan reagálunk a változásra. Ez nagyon nagyban függ attól, hogy milyen fejlett az úgynevezett pszichológiai immunrendszerünk. Ahogy a testünket biológiai immunrendszerünk védi a kórokozókkal szemben, és ennek segítségével következik be a gyógyulás is, ugyanígy a pszichológiai immunrendszerünk véd minket a káros lelki hatásokkal szemben stressz esetén. Ez számtalan összetevőből áll, ezeket az összetevőket érdemes tudatosan fejlesztenünk. Ilyen a pozitív gondolkodás, az optimizmus, a rugalmasság, hogy csak néhányat említsek ezek közül. És nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az én felfogásomban a pozitív gondolkodás azt jelenti, hogy abból indulunk ki, ami van, nem pedig abból, ami nincs.

>> R.: Most említette azt, hogy nagyon sok segítséget lehet kérni a családtól, barátoktól. Ez most egy speciális helyzet, hiszen be annak zárva az emberek.

>> S.I.: Így van, de a segítségkérésnek az egyik módja például az, hogy társas támogatást keresünk. Tehát online, Skype-on tudjuk tartani a kapcsolatot a távol élőkkel is, és meg lehet szervezni a segítséget más módon is, tehát akár a személyes kontaktus kerülésével tudjuk egymást segíteni a bevásárlásban, egyéb ügyek intézésében, amire szükség van.

>> R.: Van arra bármilyen ötlete és javaslata, hogy a bezártsággal együtt járó nyomasztó érzést, azt hogyan lehetne csökkenteni?

>> S.I.: Azt gondolom, hogy ennek még egy pozitív hozadéka is lehet, egy úgynevezett pozitív mellékhatása, hogy így be vagyunk zárva a kis mikrokörnyezetünkbe, a legszűkebb családba, néhány családtaggal. Én azt gondolom, az emberek most megtanulhatnak figyelni egymásra. Több időt is kénytelenek egymással tölteni, de ez a legtöbb családban inkább a korábbiakban egy hiányként jelentkezett. Tehát több időt tölthetünk együtt, figyelhetünk egymásra, sokkal mélyebb beszélgetésekre lehet sort keríteni, sokkal több közös tevékenységre, akár a gyerekekkel közös játékra, sportra lakáson belül. A testmozgás rendkívül fontos, nemcsak az immunrendszer működése szempontjából, hanem a lelki egészség szempontjából is. Ezt most nyilván a négy fal között kell megvalósítanunk. Nagyon sokat segít - hogy ha eddig valaki nem tette - a rendszeres napi relaxáció, illetve meditáció. Ezeket már van lehetőség online elsajátítani, megtanulni, és számtalan kedvező hatással bírnak. Gyakorlatilag, ha minden nap 20-30 percet erre rászánunk, akkor egy néhány hét után már érezhetjük a pozitív hatásukat.

>> R.: Még egy utolsó kérdésem hadd legyen, most, hogy az emberek nyilvánvalóan egzisztenciális válságban vannak. A napi, illetve a hosszútávú megélhetésük forog kockán. Ezeket azért nem könnyű áthidalni úgy, hogy fogják fel pozitívan és álljanak hozzá pozitívan az élethez.

>> S.I.: Így van. Különböző megküzdési stratégiákat alkalmazhatunk. Alapvetően kétféle megküzdés létezik. Egy érzelmi fókuszú, amikor támogatást keresünk, mások empátiáját, megértését keressük. Én azt gondolom, ez a sorsközösség is egy nagyon komoly erőforrás, hiszen senki nincs egyedül ebben a nehéz helyzetben. A másik nyilvánvalóan egy probléma fókuszú megküzdés, tehát hogy hogyan tudunk változtatni a helyzetünkön, ha tudunk. Ha pedig nem tudunk, akkor hogyan tudjuk elfogadni, hogy aktuálsian ez a realitás, ezekkel a nehézségekkel kell együtt élnünk. De tudjuk, hogy ez egy múlandó állapot, itt egy rövid időszakról van szó. És nagyon fontos arról beszélni még, hogy létezik egy olyan fogalom, hogy a krízis utáni növekedés. Tehát minden krízis után megfigyelhető, hogy az egyének életében egy személyiségfejlődés következik be, egy szemléletváltás. Én azt gondolom, hogy ez a nagyon nehéz helyet egyben egy lehetőség is arra, hogy egy kicsit átgondoljuk az életünket, egy kicsit közelebb kerüljünk önmagunkhoz is, a saját valódi értékeinkhez, valódi céljainkhoz. Hogy átgondoljuk, hogy mi az, ami fontos és mi az, ami kevésbé fontos. Sokkal együttérzőbbek, empatikusabbak lehetünk, megjelenik a napokban az önzetlenség is számtalan helyen. Én már most látom, hogy nagyon sokakban a kezdeti pánik és ijedtség után valójában egy pozitív változás is bekövetkezik.

Schrammel Ivett pszichológus,

Mindfulness oktató, NLP master practitioner

https://www.pszichologusonline.eu/

https://schrammelivett.blog.hu/

https://www.facebook.com/pszichologus.online.schrammel.ivett/

https://www.instagram.com/pszichologusonline/

https://www.youtube.com/channel/UCuZ-sgi1BFQbWRmPz3hUI6A

A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.