Pszichológus Online

Schrammel Ivett pszichológus, NLP-NLPt coach, terapeuta - a külföldön élő magyarok pszichológusa - Tanácsadás, coaching, terápia

Gyerekcentrikus oktatás és használható tudás az angol iskolarendszerben
Hogyan készít fel az angol iskolarendszer az egyetemre?

Ez az írás egy korábbi, friss cikkemhez kapcsolódik: "Az oktatási rendszer elavult, ideje változtatni! Miért támogatom a január 19-i diáktüntetést?"

Más iskolarendszerekkel kapcsolatban sokakban felmerül a kérdés, ha annyira gyerekcentrikus az oktatás - kevesebb tananyag, kevesebb házi feladat - hogyan szerzik meg a gyerekek mégis a tudást, hogyan készülnek fel az egyetemi évekre?

img_6766.JPG

Először is az egyetemi tanulmányokra nem kisiskolás korban kell felkészülni. Ebben az időszakban még a legfontosabb a szabad játék, a játszva tanulás. És még a későbbiekben sem 10 különböző egyetemi szakra, nem 10 különböző szakmára kell egy gyereknek felkészülnie.

Az angol rendszer azt találta ki, hogy 10. osztálytól (14 éves kortól) már csak 4 tantárgy kötelező: angol, matematika, tudományok (biológia, fizika, kémia egyben), idegen nyelv (nálunk ez a spanyol volt). Emellé mindenki választ még három tárgyat a következők közül: történelem, földrajz, informatika, művészetek, dráma, zene. Így összesen hét tárgyat tanulnak 10. és 11. osztályban. Majd 12. osztálytól (16 éves kor) kezdődik az "A level", ami két felkészítő év az egyetemre. Ez idő alatt már nincsenek kötelező tantárgyak, mindenki általában 3 tárgyat választ érdeklődési körének és jövőbeli terveinek megfelelően, ezeket a tárgyakat tanulják emelt óraszámban. Ez a két év készít fel az egyetemre. Így minden gyerek valóban arra tud koncentrálni és azokban a területekben elmélyedni, melyek érdeklik, melyek elsajátítására motivált, melyekre szüksége lesz az egyetemi évek alatt és később a munkája során. Mivel ezeket a tárgyakat ők maguk választják, eredményesebbek is a tananyag elsajátításában, több idejük is van erre, mivel rengeteg, a jövőjük szempontjából érdektelen tárgytól, és felesleges, könnyen felejthető információhalmaztól megszabadulnak. És nem elhanyagolható, hogy van idejük élni, tapasztalni mellette.

img_6777.JPG

Az egyes egyetemi szakok, későbbi szakmák követelményei erősen eltérőek. Nem minden gyerek készül orvosnak, nem mindenkinek kellene erőltetni a biológiát emelt szinten. Nem mindenki készül programozónak, nem mindenkinek kellene erőltetni az informatikát emelt szinten. Az egyetem előtti éveknek arra kellene felkészítenie, hogy a gyerek értse egyáltalán azt a nyelvezetet, amit ott használnak, az adott szakon, hogy meglegyen az alap struktúrája a később tanultaknak a fejében, egy laza háló, amibe beilleszti az újonnan megismerteket és amit később tovább sző. Nem több bonyolult hálót kellene igyekezni a fejében kiépíteni, melyek így ki sem épülnek pontosan és gyorsan meg is kopnak.

El kellene fogadni a különbözőséget, a különböző irányú érdeklődést és tehetséget, különböző célokat már 18 éves kor előtt is és nem egyforma biorobotok „gyártását” megcélozni, melyek elvileg bármire alkalmasak, gyakorlatilag persze nem.

img_6780.JPG

(Amikor én 1995-ben Budapesten elkezdtem a pszichológia szakot, akkor még egyedül pszichológiából volt írásbeli és szóbeli felvételi. Miért? Mert ha valaki ezt nem teljesítette volna, nem értette volna az egyetem első évének – sőt első napjának - anyagát. Tanítanak pszichológiát a gimnáziumokban? Nem. Így mindenkinek magának, autodidakta módon, a gimnáziumi évek alatt, a rengeteg tananyag mellett, vagy a gimnázium után, még az egyetem előtt, egy évet kihagyva kellett felkészülnie. És ez a nehézség más szakokon is megjelenik. Ezt hidalja át angol területeken az „A level”.)

Azt gondolom, 16 évesen már erősen körvonalazódik, sőt letisztul egy gyerek érdeklődési köre – humán vagy reál, sőt még ennél pontosabban is – kiderülnek az erősségei, gyengeségei, alakulnak jövőbeli tervei. Ez a rendszer nem veszi el egy gyerek gyerekkorát, egy kamasz kamaszkorát, azt az értékes időt, amit nem csak elméleti tanulásra, hanem társas kapcsolatokra, a világ tapasztalati megismerésére kellene fordítani, hiszen ez pszichológiai szempontból az énkeresés időszaka. Egész nap, egyedül a könyvek fölött görnyedve és magolva pedig kevés esély van saját magunk megtalálására, ehhez a folyamathoz kapcsolatokra, élményekre, tapasztalásra van szükség.

 

Korábbi írásaimat az angol iskolarendszerről és saját tapasztalataimról itt, itt és itt olvashatjátok. 

 

(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást is! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)

 

Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta (3 gyerek édesanyja, akinek több mint 4 évig volt szerencséje három brit – gibraltári iskolát megismerni.)

Fotók (Oxford, Balliol College): Schrammel Ivett

  

A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://schrammelivett.blog.hu/api/trackback/id/tr3713555635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bigdata 2018.01.08. 06:56:50

Bizonyára ott is kutatják, miért vannak lemaradva a PISA rangsorban Finnországtól, Kanadától, Szingapúrtól. Vagy épp Új-Zélandtól. Engem egy kicsit aggaszt, mi lesz az általános alapműveltséggel. A lexikális tudás lassan közellenség (részben ugyan joggal), a gimi meg felvételi előkészítővé silányul. Többé-kevésbé persze az alapműveltség elhagyása már valóság, a nyelvkönyvek az ige és a főnév közötti különbség magyarázatával indítanak, a GMAT régen az általános iskolában is harmatos témazáró lett volna, nem ám egyetemi felvételi vizsgának, stb. Persze, korábban is csak papíron tanultak meg a diákok oly sok mindent, de úgy fest, most túllendül az inga.

[HPhD]Blokkolnam 2018.01.08. 06:56:53

Azért én nem hoznám fel az angol rendszert mint követendő példát :) Siralmasan alacsony a színvonala (közoktatás, most ne az elit magániskolákra gondoljunk). Épp a minap volt egy jó BBC docu erről:

www.bbc.com/news/av/uk-wales-38115296/south-korean-students-finish-welsh-gcse-maths-paper-in-15-minutes
A koreai középsulis diákok körberöhögték a standard angol matek tesztet: ott az kb az általános iskolás szint. Na de legalább gyerekcentrikus az oktatás, csak nem versenyképes :)

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.08. 07:05:47

@bigdata: @[HPhD]Blokkolnam: Azzal kezdtem ezt megelőző cikkemet (amire utalok is itt az első sorokban), hogy nyilván a finn rendszer még jobb, de a magyar és angol között is óriási a különbség. Az angol iskola és oktatási szemlélet lényesegen közelebb áll a finnhez, mint a magyar. Azt kellene átvenni ami működik, ami hatékony.

kacsa. 2018.01.08. 12:04:56

Ismeretségi körömben az angol oktatásnak pont ezt a részét értékelték a legkevésbé azok, akiknek valamilyen rálátásuk volt rá (kívülről vagy belülről). Mert lehet, hogy így többet foglalkozhat a leendő szakterületével a gyerek, de a rendszer így "szakbarbárokat" képez. Az egyik ismerősömet például komolyan zavarta, hogy nem tudott a munkatársaival a szakterületükön kívül eső dolgokról beszélni, a másik a gyereke szélesebb látókörét (műveltségét?) féltette, a harmadik csak elkönyvelte őket műveletlennek stb.
Örülök, hogy itt a "magyar ugaron" bár, de olyan munkatársaim vannak, akiknek nem ez a szakterületük, de mégis el lehet velük beszélgetni ebéd közben az irodalomról vagy arról, hogy x napi eseménynek milyen történelmi okai lehetnek. Mert van egy általános rálátásuk erre is.
Van olyan tárgy, amire huszonvalahány évesen jöttem rá, hogy miért hasznos a számomra, de ha 14 vagy 16 évesen döntenem kellett volna, egy percet nem szántam volna rá.

Ezzel nem azt mondom, hogy a magyar irány a jó, mert amellett, hogy nem hatékony, a gyerekeket is tönkreteszi az, hogy például egyes szakközepekben (pardon, szakgimnáziumokban) több tanórájuk van egy héten, mint ahány munkaórám nekem, pedig a közismereti órákat nagyon megvágták. De nem az angol "szakbarbárképzést" venném példának.

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.08. 12:09:36

@kacsa.: Azt gondolom az általános műveltség megszerezhető lenne kevesebb óraszámban is, hatékonyabb oktatással. Magyarországon hiába a nagy mennyiségű lexikális tudás, amit számon kérnek, ha a gyerekek nagy része nem képes elsajátítani, sőt, az információmennyiség miatt a legalapvetőbb dolgok sem rögzülnek tartósan, sok esetben még átmenetileg sem. Felnőttként hányan tudnának újra leérettségizni pl? Arról nem is beszélve, hogy sokaknál alapvető matematkikai ismeretek sem maradnak meg felnőttkorra.

kacsa. 2018.01.08. 16:10:44

@Schrammel Ivett: Valószínűleg lehetne hatékonyabban oktatni, de a hogyanra nem tudom a választ. Már csak azért sem, mert - amint ez lejjebb látszik - sokszor magamból indulok ki ;).
A lexikális része az oktatásnak soha nem volt a szívem csücske, mert az agyam nem állt rá, de ettől még nem vagyok benne biztos, hogy teljesen haszontalan verset, neveket, évszámokat tanulni. Utóbbi egyébként nekem mankó, mert a nagyobb események évszámait töriből komolyan kellett tudni, arra nagyjából emlékszem, hogy mi történt abban az időszakban, így ha egy évet vagy időszakot említ valaki, körülbelül el tudom helyezni a fejemben. De mindenki máshogy működik.
Ha most mondjuk fel kellene sorolnom Károly Róbert reformjait, nem menne (valami bányászatos történet volt, meg aranyforint is, meg még a fene tudja), szóval az érettségin valószínűleg megbuknék, de azért valami megmaradt abból a korszakból. Például, hogy sokszor megkoronázták :). Nincs szükségem a munkámhoz arra, hogy tudjam, hogy akkor trónviszály volt, ennek mi volt az oka és azt, hogy kik voltak és mit kavartak a hűbérurak, de szerintem hasznos az ilyet is tudni. A történelem párhuzamosságai...

Egyébként néha meglepődöm azon, hogy a szüleim mennyi mindenre emlékeznek abból, amit utoljára az érettségire (vagy arra sem) kellett tudniuk. Szerintem ha valaki szokta használni a fejét, sok dolgot fel tud idézni a középiskolai anyagból. Jó esetben az alkalmazás is megy.

A magyar oktatáson változtatni kellene, de jó lenne közben elkerülni, hogy átessünk a ló túloldalára. A finnek például elég jól megcsinálták, abban a rendszerben is vannak problémák (de legalább az irány jónak tűnik) és egy az egyben valószínűleg nem is tudnánk átvenni. Ami náluk van, nálunk meg hiányolok az a rendszer szintű segítség a lemaradóknak. Nevezhetjük tanár asszisztensnek, korrepetálásnak, bárminek, a lényeg, hogy segítse felvenni a fonalat annak, aki elveszítette, még azelőtt, hogy végleg elveszne abban az anyagrészben. Ez lehet akár egy olyan diák is, akinek jobban megy a tantárgy (nálunk erre sokszor volt példa).

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.08. 16:22:32

@kacsa.: A lemaradókat segíti az angol rendszerben a Special Needs Learning Assistant - aki egyfajta segítő tanár. Nálunk iskolánként több ilyen tanárt is foglalkoztattak. Ők támogatják azokat a gyerekeket akik bármilyen tanulási nehézséggel küzdenek vagy külföldiként, eleinte a nyelvi nehézségek miatt nehezen tartanak lépést a többiekkel. Ezek a tanárok a segítségre szoruló gyerekek mellett ülnek a tanórákon is, ha szükséges és segítik a felzárkózást, valamint tanórákon kívül is foglalkoznak a gyerekekkel egyénileg vagy kis csoportokban. De különben is differenciált oktatás zajlik, tanulmányi eredménytől függően esetenként 3 - 5 különböző szintű csoportban zajlik az angol, matematika, idegen nyelv oktatása. A csoportok átjárhatóak, ha változik a teljesítmény lehet felsőbb illetve alsóbb csoportba is kerülni.

Sics68 2018.09.03. 07:51:11

Bigdata, általános műveltség téma Nagy kérdés szerintem, hogy ma mit tekintsünk általános műveltségnek. Mit milyen mennyiségben-mélységig. Mert egyrészt persze vannak klasszikus dolgok, amiket jó volna ismerni. Másrészt viszont bejöttek új ismeret-területek, amiken szintén jó volna ha nem tévedne el a gyerkőc. Többet viszont nemigen lehet tanítani - szelektálni kéne, hogy mi maradjon a régiből hogy beférjen az új is. ... Ugyancsak gond (mármint tananyag-tervezési szempontból megoldandó valami) hogy három másik dolog is változott. Egyik maga a világ, a különböző ismeretek és fontosságuk. Önálló fejezetcímet érdemlő nagy változás a netes keresés lehetősége - rengeteg olyan tudás pár kattintásnyira van, amiért régen minimum egy nagykönyvtárba kellett elmennie az embernek hogy utána olvashasson. Ugyancsak változás a család és kis közösségek szerepének változása a nevelésben.

Ha érdekelnek a pszichológiai témák, lájkold és kövesd Pszichológus Online Facebook oldalam is!

Pszichológus Online

Pszichológus Online blog: Minden ami belefér, szubjektíven. Tanácsadás, coaching, terápia - integratív szemléletben - Skype-on is. Segítségnyújtás (nem csak) külföldön élő és külföldre készülő magyaroknak. Honlap: http://www.napmandala.eu/ Facebook: https://www.facebook.com/pszichologus.online.schrammel.ivett/ Instagram: https://www.instagram.com/schrammel.ivett.pszichologus/ Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCuZ-sgi1BFQbWRmPz3hUI6A Linkedin: https://www.linkedin.com/in/ivett-schrammel-b7307a97 E-mail: schrammelivett@gmail.com A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak. Felhasználásuk csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével, forrásmegjelöléssel lehetséges.

Top 5

  1. Fordított kultúrsokk – Mindent meg lehet szokni, de van, amit nem érdemes
    Fordított kultúrsokk – Mindent meg lehet szokni, de van, amit nem érdemes Schrammel IvettIgen, most már publikus: hazaköltözöm Gibraltárra. 9 hónapja személyesen is van lehetőségem megtapasztalni azt a fordított kultúrsokkot, melyről évekig külföldön élt, majd hazaköltözött klienseim...
  2. Néhány dolog, amit érdemes elengedned.
    Néhány dolog, amit érdemes elengedned. Schrammel Ivett  Közeleg az év vége, sokak számára a számvetés és az újévi fogadalmak ideje. Mielőtt a konkrét, kézzelfogható célokra összpontosítanánk, érdemes a belső, lelki célokkal is foglalkoznunk egy kicsit....
  3. Hogyan szeress bele újra az életedbe?
    Hogyan szeress bele újra az életedbe? Schrammel IvettNéha talán úgy érzed, hogy már nem találsz annyi örömet, szépséget az életedben, mint egykor, mintha valami megváltozott volna. S bár biztosan változtak a körülményeid, a téged körülvevő világ is,...
  4. 10 nevelési hiba, amit jobb, ha nem követsz el szülőként
    10 nevelési hiba, amit jobb, ha nem követsz el szülőként Schrammel IvettPszichológusi munkám során gyakran találkozom olyan szülőkkel, akik értetlenül állnak gyerekeik problémás viselkedése előtt. A gyerek ingerlékeny, irigy, féltékeny, elveszi mások játékát, durván bánik...
  5. A pszichológiáról dióhéjban – tévhitek helyett
    A pszichológiáról dióhéjban – tévhitek helyett Schrammel IvettA pszichológust sajnos még napjainkban is sokan keverik a pszichiáterrel – annak ellenére, hogy végzettségem szerint pszichológus vagyok, számtalan levelet kapok, melyet így kezd a levélíró: „kedves...

Címkék

"normális" család (1) #január19. (1) adakozás (1) advent (1) aggodalom (2) agresszív (3) agy (1) agyintegráció (2) agyszinkronizáció (2) ajándék (2) áldozathibáztatás (1) alkalmazkodás (8) allergia (1) allergia lelki háttere (1) alvásproblémák (1) angol iskolarendszer (5) anya (3) anyák napja (1) apa (5) Apák napja (3) árnyék (2) asszertív (5) asszertivitás (5) asszertív jogok (3) átkeretezés (3) aura (1) autogén tréning (1) a megoldás kulcsa (1) bakancslista (1) balszerencse (1) bal agyfélteke (2) barát (1) bátorság (1) beilleszkedés (10) betegség (3) betegségek lelki háttere (3) bevándorlás (8) biopszichoszociális modell (1) boldogság (5) Buddha (1) buddhista gyakorlat (1) cél (4) céltervezés (4) coaching (64) család (16) csapatépítés (1) csoda (1) csoport (1) diáktüntetés (1) döntés (5) egészség (3) elengedés (1) életstratégia (1) életút interjú (1) elfogadás (4) elfojtás (1) elhárító mechanizmusok (2) emberismeret (1) emberi agy (1) emlékek (2) empátia (2) erőszakmentesség (1) értékelés (1) értékrend (3) érzékszervi nyelv (1) észlelés (1) fejlődés (3) feladat (1) feldolgozás (1) feltaláló (1) feltétlen szeretet (1) filter nélkül (1) flow (1) g (1) Gandhi (1) Gestalt pszichológia (1) Gibraltar (12) gyász (2) gyászmunka (1) gyerekek (34) gyerekkel külföldön (12) gyerekkor (20) gyereknevelés (24) gyerekvállalás (3) gyógyulás (1) hála (1) haza (4) hazaköltözés (3) házi feladat (1) hit (4) hitelesség (1) hitrendszer (4) homofóbia (2) honvágy (5) hős (1) humor (1) igaz történet (8) iskola (10) ítélkezésmentesség (1) jelen (1) jobb agyfélteke (3) kapcsolatok (24) Karácsony (3) karácsony (1) kétnyelvűség (2) kivándorlás (15) kognitív torzítás (1) komfortzóna (2) kommunikáció (6) kompromisszum (2) koncert (1) konzultáció (1) köszönet (1) közösség (3) kreativitás (1) krízis (1) külföld (24) külföldön élők (21) kulturális beilleszkedés (2) kulturális sokk (3) kultúrsokk (2) lélek (1) lelki terhek (1) life coaching (62) Magyarország (9) manipuláció (1) MBSR (1) meditáció (5) megbocsátás (1) megértés (2) metoo (1) mindfulness (2) módosult tudatállapot (1) múlt (3) multikulti (1) negatív érzelmek (1) nemi szerepek (1) neurolingvisztikus programozás (3) nevelés (1) ne menj suliba (1) NLP (9) no filter (1) nyári szünet (1) nyelvtanulás (2) objektivitás (1) oktatás (11) oktatási rendszer (3) olvasás (1) önelfogadás (1) önérvényesítés (4) önismeret (34) online coaching (5) online pszichológus (2) online tanácsadás (4) online terápia (4) online tréning (5) önmegvalósítás (1) önsegítő technikák (16) összetartozás (2) osztályzás (1) otthon (5) párkapcsolat (1) passzív (3) placebo (2) Popper Péter (1) pozitív gondolkodás (9) pozitív programozás (4) probléma (1) progresszív relaxáció (1) pszichiáter (1) pszichiátria (1) pszichológia (105) pszichológiai kísérlet (1) pszichológus (8) pszichológus online (1) pszichoszomatika (3) pszichoterápia (1) reklám (1) relaxáció (1) reprezentációs rendszerek (1) Rolling Stones koncert (1) sakk (1) Schrammel Ivett (3) Simonton tréning (1) skype (4) skype-tanácsadás (2) skype coaching (2) skype pszichológus (2) skype terápia (2) spiritualitás (1) stressz (6) stresszkezelés (2) személyiségfejlődés (35) szemléletváltás (28) szenvedély (1) szerencse (1) szexuális erőszak (1) szexuális zaklatás (1) szorongás (5) szülő (1) szűrők (3) tanácsadás (3) tanmese (7) tanulás (2) tapasztalat (1) terápia (6) tökéletesség (1) tréning (2) tudás (2) tudat (5) tudatos jelenlét (1) tudattalan (6) újrakezdés (1) újraprogramozás (2) vágyakozás (2) választás (4) valóság (1) változás (39) veszteség (2) viselkedésváltozás (1) vizsga (1) vonzás törvénye (1) zene (1) zseni (1)