Pszichológus Online

Schrammel Ivett pszichológus, NLP-NLPt coach, terapeuta - a külföldön élő magyarok pszichológusa - Tanácsadás, coaching, terápia

A homofóbia a pszichológia tükrében - A szorongás, az elhárító mechanizmusok és az árnyék

2016. június 14. 10:57 - Schrammel Ivett

farkas_barany_1.png 

A szorongás és egyes elhárító mechanizmusok működése irracionális félelemhez és ellenséges érzelmekhez vezethet. De ebben ott van a társadalom felelőssége is.

A homofóbia okainak megértéséhez szükséges néhány fogalmat tisztán látnunk: Valójában mi is az a szorongás, hogyan működnek az elhárító mechanizmusok és mit jelent az „árnyék” fogalma.

 

A szorongás olyan kellemetlen belső állapot, amelyet igyekszünk elkerülni vagy megszabadulni tőle. Három fajtáját különböztetjük meg:

  1. A reális szorongás a külvilág valós veszélyei, fenyegetései miatt érzett félelem. Ennek a helyzetnek egyszerű a megoldása. Ilyenkor megküzdhetünk vagy elmenekülhetünk vagy elkerülhetjük az adott helyzetet.
  2. A neurotikus szorongás (szabadon lebegő szorongás) esetén attól félünk, hogy az ösztönén impulzusai kikerülnek az ellenőrzésünk alól, és olyasmit teszünk, amiért büntetés jár. 3 típusa van: generalizált szorongás, fóbia, hisztéria.
  3. A morális szorongás az a fajta szorongás, amit akkor érzünk, ha megszegünk, vagy megszegni készülünk morális erkölcsi szabályokat. Ha már megszegtük, nincs megoldás, ha megszegni készülünk: dönthetünk úgy, hogy mégsem tesszük meg.

 

Az elhárító mechanizmusok olyan eljárások vagy taktikák, amelyet az én fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Az elhárító mechanizmusok közös tulajdonságai, hogy tudattalanul működnek és valamilyen módon meghamisítják, torzítják a valóságot.

 

  1. elfojtás (represszió): amikor megpróbálunk egy gondolatot távol tartani a tudatosságtól. Így az adott gondolat a tudattalanba kerül-

Ha ez a folyamat tudatos, akkor elnyomásnak (szupressziónak) hívjuk.

Részleges elfojtásról akkor beszélünk, amikor elnyomjuk a gondolatot, de csak annyira, hogy kevesebbet gondolunk rá, tehát az a tudatunkban marad.

  1. tagadás: egy adott esemény bekövetkeztét vagy egy adott állapot fennállását elutasítjuk.
  2. kivetítés (projekció): saját elfogadhatatlan impulzusainkat, kívánságainkat, vágyainkat valaki másnak tulajdonítjuk.
  3. racionalizáció: ésszerűnek tűnő magyarázat (mentség) arra a viselkedésünkre, amelyet egyébként elfogadhatatlan okok váltottak ki belőlünk.
  4. intellektualizáció: fenyegető dolgokról hideg, analitikus, tárgyilagos módon gondolkodunk. Leválasztja a gondolatokat az érzelmekről. Egy gondolat intellektuális aspektusa létezhet a tudatban, ha a hozzá kapcsolódó érzelem elfojtva marad.
  5. reakcióképzés: elfogadhatatlan impulzusok ellenkezőjét hangsúlyozzuk.
  6. regresszió: egy korábbi életkorra, egy fixált szakaszra jellemző stratégiákat használunk.
  7. eltolódás (áttolás): indulatunk az egyik célpontról egy másikra tevődik át
  8. szublimáció: az ösztönén impulzusát elfogadhatóvá alakítjuk.
  9. izoláció: egy mechanizmus, amelynek segítségével igyekszünk elszigetelni a kapcsolatot.
  10. meg nem történtté tevés: egy második akcióról, cselekedetről úgy gondoljuk, hogy semlegesíti az elsőt (ez egy mágikus aktus).
  11. önmaga ellen fordulás: ilyenkor mások elleni gyűlöletünket befelé fordítjuk
  12. ellentétbe fordítás: az impulzus célja átalakul saját ellentétévé (szorongásból agresszió lesz).
  13. azonosulás az agresszorral: így próbáljuk meg elvenni az élét a támadásnak.
  14. hasítás: a tárgyat nem egésznek tekintjük, hanem jó és rossz részre osztjuk, így a rossz részt szabadon gyűlölhetjük.
  15. kompenzáció: valamely fogyatékosságot kiegyensúlyozunk. Ez a folyamat gyakran tudatosan történik.

 

Az árnyék

Az árnyék fogalmát Jung vezette be a pszichológiába. Az árnyék mindazokat a belső törekvéseket, igényeket, lelki funkciókat sűríti magába, melyek a tudat számára nem elfogadhatóak. melyeket nem valósíthattunk meg. Az árnyék én a személyes tudattalan tartalma, de érintkezik a kollektív tudattalannal is.

 

Egy szemléletes példa az elhárító mechanizmusok működésére: a homofóbia

 

Az elfojtásra, reakcióképzésre, kivetítésre és áttolásra egy jó példa a homofóbia (a homoszexuálisokkal szembeni ellenséges magatartás, félelem, előítéletek, hátrányos megkülönböztetés) lélektana.

Pszichológiai kutatásokból és a terápiás tapasztalatból tudjuk, hogy a homofób személyek gyakran, valójában nagyon erős, rejtett homoszexuális késztetésekkel rendelkeznek. Ez számukra tudatosan nem elfogadható, ezért ezt a késztetést elfojtják, így a tudattalanba kerül. Megfigyelhető náluk a reakcióképzés is, amikor a számukra elfogadhatatlan impulzusok ellenkezőjét (a saját heteroszexualitásukat) hangsúlyozzák. Ezen kívül élnek a kivetítéssel is: másokban vélik felfedezni ezeket a hajlamokat, és erős ellenszenvvel, kritikával viseltetnek a vélt homoszexuálisokkal szemben. Itt is megfigyelhető az áttolás jelensége, amikor  indulataikat egyik célpontról a másikra - a valóban gyűlölt személyről egy "tetszőleges" csoportra teszik át - mivel az indulat így könnyebben vállalható a számukra.

A lélektani okok mellett, nem elhanyagolható a társadalom felelőssége: ugyanis a szűkebb és tágabb környezet segíthet megerősíteni, és megszüntetni is az irracionális félelmet és ellenséges érzelmeket.

 

 

(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást is! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)

 

Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta

Fotók: Schrammel Ivett

 

A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrammelivett.blog.hu/api/trackback/id/tr568808282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

habodo 2016.06.15. 14:11:00

Tömör cikk, jó értelemben!
Az orlandói terrorista esete elemzésre méltónak tűnik...