Pszichológus Online

Pszichológus Online - Schrammel Ivett: A külföldön élő magyarok pszichológusa - Online pszichológiai konzultáció, tanácsadás, coaching, terápia

Miért is jó külföldön élni? - pszichológus szemmel

2015. május 14. 09:41 - Schrammel Ivett

a világ fentről 2

Elsősorban azért mert az ember kilép a kényelmi zónájából, és mint tudjuk: "Az élet ott kezdődik, ahol a komfortzónád véget ér." Persze a komfortzónából való kilépésre számtalan más lehetőség is adódik, de ez az egyik "legerősebb".

Bárhol is élsz külföldön, távol a hazádtól, a megszokott, ismerős környezetedtől - rengeteg új helyzettel találkozol: ismeretlen a hely, a kultúra, az emberek, a szokások, minden. Még a levegő is más. Egészen más élni valahol, mint "turistáskodni". Rengeteg kihívással találkozol nap mint nap - persze kihívásokat otthon is találsz, de itt el sem tudod kerülni őket. Az új szituációkban, új emberekkel kapcsolatban pedig gyakran nem működnek a régi jól bevált és begyakorolt sémák, probléma megoldási módok, elsősorban a kulturális különbségek miatt, másrészt a Te megváltozott helyzeted miatt. Kénytelen vagy tanulni, fejlődni. Valójában ez az önismeret fejlődésének egy roppant érdekes útja: rengeteget tanulhatsz magadról abból, hogy hogyan viselkedsz ebben a számodra teljesen új szituációban. Akár egész meglepő felismeréseket is tehetsz önmagaddal kapcsolatban. Gyakran hasznosabb ez - és mennyivel "életszerűbb" - mint sok önismereti, személyiségfejlesztő tréning. Itt derül ki igazán, hogy mennyire vagy rugalmas, nyitott, befogadó, elfogadó, kreatív, mennyire vagy képes alkalmazkodni. És ezeknek a jellemvonásoknak, képességeknek a fejlesztésére is remek alkalom kínálkozik - ha beilleszkedni és boldogulni szeretnél.

gibraltári tengerpart

A külföldi lét másik járulékos pozitív "mellékhatása" az lehet, hogy az ember megtanulja értékelni azt, amije van.
Elmondom, mire gondolok: Sokan, sokféle okból hagyják el az országot: Van, aki pusztán anyagi okokból, a jobb megélhetés reményében, van, aki kíváncsiságból, tapasztalatszerzés céljából, kalandvágyból, van, akit egy régi álma megvalósítása hajt. 
Ami közös bennünk, hogy ha alkalmanként hazalátogatunk, más szemmel nézzük a világot, régi, ismerős otthonunkat. Igen, tudom - látjuk, hogy mi az ami "nem működik", hiszen sok esetben erős a kontraszt. De újra látjuk a szépséget is azokban az ismerős, megszokott dolgokban, melyek mellett Magyarországon élve talán egyszerűen "elmentünk". Újra megcsodáljuk a Balaton kékségét, hallgatjuk a nád susogását, a békák kuruttyolását. Megbámuljuk Budapest gyönyörű épületeit, a Duna hídjait, a csodás zöld erdőket, parkokat. Úgy örülünk a virágzó orgonának, nárciszoknak, a rügyező fáknak, minden egyes fűszálnak, mint azelőtt talán soha. Más szemmel látjuk régi otthonunkat, felfedezve az értékeit, s ezután más szemmel nézünk új otthonunkra is, a jelenünkre, talán abban is jobban megtalálva a szépséget, az értékeket. Jobban értékeljük és megbecsüljük azt, amink van.

Balaton 2

Azért is jó külföldön élni, mert néhány év külföldi tapasztalat után nagy valószínűséggel el tudod dönteni, hogy valójában mik a számodra fontos dolgok, letisztul a saját értékrended, és így megtalálhatod a helyed a világban. 
Bár sokan az anyagi jólét reményében próbálnak szerencsét más országokban, a legtöbb esetben "alulról" kell kezdeni, újrakezdeni. Lehet, hogy nem találsz a képzettségednek, tapasztalatodnak megfelelő munkát - így sokan olyan munkákat is elvállalnak, amit Magyarországon soha nem tettek volna meg - ezáltal egész új, meglepő tapasztalatokra tehetsz szert. Talán átmenetileg még nehezebb anyagi helyzetbe kerülsz, mint amilyenben otthon éltél. Kérdés, hogy ezeket a nehézségeket, veszteségeket tudják-e kompenzálni azok a pozitívumok, melyeket az új ország nyújtani képes.
Mások épp ellenkezőleg élik meg az ország váltást: bejönnek a számításaik - az otthoni jövedelem akár többszörösét képesek megkeresni munkájukkal, akár ugyanazzal a tevékenységgel, melyet otthon végeztek. Ez esetben az a kérdés merül fel, hogy az anyagi jólét ellensúlyozza-e, felülírja-e a család, a régi barátok, a megszokott környezet hiányát.
Kiderülhet, hogy az ember valódi értékrendje egész más, mint amit addig gondolt magáról. Kiderülhet, hogy bizonyos dolgok fontosabbak, bizonyos dolgok pedig sokkal kevésbé számítanak, mint ahogy előzőleg hitted. Ráébredsz, hogy mi az, ami valójában boldoggá tesz, mi az, amitől valóban jól érzed magad, sőt: otthon érzed magad egy helyen. A család? A barátok? A munka? A pozíció? A megbecsültség? Az anyagiak? Az új kalandok? A kihívások? A megszokás? A kényelem? A biztonság? Az élet kiszámíthatósága? A pozitív jövőkép? A kultúra? A hangulat? A "hely energiái"? A szellemi fejlődés lehetősége?  Az összetartozás érzése?

Érdekes még a honvágy kérdése: van, akit az ér váratlanul, hogy milyen erősen szenved tőle, mások meglepetten tapasztalják, hogy egyáltalán nem éreznek semmi hasonlót.
Ezeknek a felismeréseknek a hatására dönthetsz úgy, hogy új, választott országodban maradsz, vagy hazatérsz. Minden döntés jó döntés, ha szívből jön.
Ha a hazatérés mellett döntesz, legalább kipróbáltad magad máshol és nem vágyakozol majd egy életen át más országok, egy más élet után. Jobban értékeled azt, amit egyszer elhagytál, elvesztettél. Kevesebb lettél sok illúzióval, de gazdagabb sok tapasztalattal.
Ha a kint maradás mellett döntesz, szintén egy megalapozott döntést hoztál, mely megfelel saját - talán épp a külföldi tapasztalatok hatására felismert értékrendednek.
Akárhogy is döntesz, nagy eséllyel pár év elteltével megtalálod a helyed a világban.
De a jó döntés talán nem is a megfelelő kifejezés, hiszen ha belegondolunk, az életben nincsenek jó vagy rossz döntések, csak tapasztalások vannak.

a világ fentről 1

 

Elhagyni az a helyet, amit tiszta szívből szeretsz, ahol igazán boldog vagy, körülbelül olyan döntés, mint elhagyni a szerelmedet.

(Persze mindig vannak kivételek, van, hogy az ember kényszerből, akár az életét mentve hagyja el az otthonát.)

Egyre gyakrabban jut eszembe egy választott hely, ország és egy párkapcsolat közötti analógia.

A szerelem és a praktikum gyakran kéz a kézben járnak: ilyenkor a szeretett férfival vagy nővel az élet könnyű, nagyobb erőfeszítések, kompromisszumok nélkül is működőképes - ahogy egy általad szeretett helyen is lehet az élet hasonlóan könnyed és kellemes. És van, hogy a szerelem és a praktikum nem jár együtt: szerelmeddel - legyen az akár egy személy vagy egy hely -bizony nehezebb az élet, csak nagy küzdelmek, válságok, kompromisszumok, sok tanulás, fejlődés, változás árán működtethető. Mással, máshol - lehet, hogy könnyebben, gördülékenyebben mennének a dolgok, egyszerűbben lennének élhetőek a hétköznapok. Senki a környezetedben nem is érti igazán a választásodat.

Négy ország után számomra nem kérdés a döntés. Ezért élek Gibraltáron.

Ha egy párkapcsolat vagy egy hellyel való kapcsolat, pozitív érzelmekkel teli, "igaz szerelem", megér minden fáradozást. És hiába a könnyű, anyagi és egyéb előnyökkel rendelkező viszony, ha nélkülözi a valódi pozitív érzelmi töltetet, a szerelmet.

A honvágy a legbiztosabb jele a hely iránti "szerelmednek". Van, hogy az ember a szülőföldje iránt érez honvágyat, és talán meglepő, de van- és ezt a saját tapasztalat mondatja velem - hogy egy másik ország iránt, ahol nem is élt olyan hosszú ideig. Az is természetes, hogy az ember olykor elvágyódik erről a helyről, ahogy néha felmerülhet a szerelme elhagyásának gondolata is - ennek számtalan oka lehet, és néha csak akkor tudja 100 % biztosan, hogy hol van a helye az életben, a világban, ha egy időre eltávolodott tőle.

 a Szikla 1

Ezt az eredetileg négy részes írásomat - mely 2014 júliusban és szeptemberben született - elsősorban saját élmények ihlették, valamint – mivel elsősorban külföldön élő magyarok számára nyújtok pszichológiai tanácsadást és terápiát – a hazájuktól távol élő klienseim tapasztalati. 

 

(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást is! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)

 

Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta

http://www.pszichologusonline.eu/

Fotók: Schrammel Ivett

 

A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrammelivett.blog.hu/api/trackback/id/tr37431856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Violeta Tamás Rossi 2015.05.23. 07:37:00

Igen, en is kenytelen voltam eltavolodni Gorogorszagtol (az orszag anyagi helyzete miatt) es most rajottem, hogy nem tudok mashol elni, nekem a mediterran melegsegre van szuksegem, az orszag szepsegere, termeszetessegere es most mar tudom, hogy csak ott lehetek boldog.
Meg par ev es ujra visszamehetek almaim orszagaba ........ de addig is szivemben hordozom emleket .

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2015.05.23. 08:29:59

Előfordul, hogy az ember nem a szülőföldje, hanem egy másik ország iránt érez honvágyat csak valahogy erről kevesebbet beszélünk. Ezt én is megtapasztaltam, ezért is írtam erről a cikkben. El kellett mennem Gibraltárról Máltára, hogy ráébredjek: Gibraltár a valódi otthonom. Az az erős „honvágy”, amit soha azelőtt nem tapasztaltam, de akkor megéltem, ráébresztett erre. És nap mint nap hallom - ismerőseimtől, klienseimtől és ismeretlenektől - hogy mások is megélnek valami hasonlót.
A boldogságról pedig annyi minden eszembe jutott most, hogy inkább írok egy cikket erről, mert egy komment kereteit kimerítené, ha mélységeibe belemennénk.. :-)

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2015.05.26. 12:26:44

És már el is készült az új cikk, amit ígértem: " A boldogságról másképp - Hol is vagyunk igazán otthon?" :-)

Swaggernaut 2016.10.16. 19:14:33

Hiába élek már lassan 4 éve Németországban, az igazi barátaim és ismerőseim otthon, Magyarországon élnek, ezért már többször elgondolkodtam rajta, hogy haza kéne költöznöm. Aztán pedig tudatosul, hogy otthon az én szakmámban az embernek nincs perspektívája (szociális szektor), míg itt kint van - így az agyam és a szívem örökké "háborúzik", mert a barátok és minden ismerősöm bizony otthon van... :)