Pszichológus Online

Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta - a külföldön élő magyarok pszichológusa - Tanácsadás, coaching, terápia

Az oktatási rendszer elavult, ideje változtatni! - Miért támogatom a #január 19-i diáktüntetést?

2018. január 06. 10:12 - Schrammel Ivett

 img_2948.JPG

Pszichológusként és három gyerekes anyaként egyaránt támogatom a "Ne menj suliba!" címmel, diákok által szervezett demonstrációt, az oktatási rendszer megváltoztatásáért. Hogy miért? Mert nem csak a szakmám okán, hanem több mint négy, angol nyelvterületen töltött év után van viszonyítási alapom, személyesen is megtapasztaltam a gyerekeim révén, hogy lehet másképp, lehet hatékonyabban, lehet jobban csinálni. Nyilván a finn rendszer még eredményesebb, de már az angol és magyar oktatás között is óriási a különbség.

Lehet olyan az iskola, hogy egy gyerek nem veszíti el a veleszületett érdeklődését, kíváncsiságát.

Hogy nemcsak megőrzi, hanem fejleszti a kreativitását, a problémamegoldó képességét.

Hogy nem a versenyzést erőlteti mindenáron, hanem megtanít együttműködni.

Hogy nem teszi tönkre egy gyerek gyerekkorát, nem veszi el az összes szabadidejét, a szabad játékra fordítható értékes időt.

Hogy az iskolán kívül töltött órákat nem a házi feladattal kell tölteni, hanem lehetőség van a családdal, barátokkal minőségi időt együtt tölteni.

Hogy nem adathalmazok, információrengeteg bemagolását erőlteti feleslegesen (hiszen ezt mindenki gyorsan elfelejti), hanem gondolkodni tanít és az összefüggéseket megérteni.

Hogy nem kínszenvedés a tanulás, hanem izgalmas és szórakoztató. Szinte játék.

Hogy tapasztalati úton tanulnak, amiről tudjuk, hogy mennyivel hatékonyabb, mint a puszta olvasás, hallgatás, magolás.

Hogy nem a szorongást építi ki a gyerekekben, a megszégyenüléstől való félelmet.

Hogy nem maximalista, önmagával örökké elégedetlen embereket nevel.

Hogy arra kíváncsi, egy gyerek mit tud, és nem arra, hogy mit nem tud.

Hogy az erősségeket keresi, a tehetséget, és nem a hiányosságokat.

Hogy többféle tehetséget, intelligenciát értékel, nemcsak a matematikai, logikus gondolkodást.

Hogy elfogadja, minden gyerek különböző, ezért különböző ütemben is fejlődnek.

Hogy nem siettet semmit, mindennek eljön a maga természetes ideje.

Hogy egy gyerek lelki egészsége fontosabb, mint a tanulmányi eredményei.

Hogy eszközöket ad a gyerekek kezébe – relaxáció, meditáció – amivel karban tarthatják saját lelki egészségüket.

Hogy toleranciára, elfogadásra nevel, egymás tiszteletére.

Hogy nyitottságra nevel, megismertet más kultúrákkal, más vallásokkal, nem csak a világ egy kis szeletével.

 

Hogyan történik mindez? Többször írtam már a saját, személyes tapasztalataimról, itt és itt olvashatjátok. Érdemes megnézni ezeket a cikkeket, ha teljes képet akartok kapni. Legfrissebb gibraltári élményeim pedig a következők az angol iskolarendszerről:

 img_6444.JPG

 

Nemrég 8 éves lányom úgy jött haza az iskolából, hogy elújságolta: Mindfulness meditációt tanultak. Ez egy 4 hetes program, "The Happiness Movement", a PSHE-n belül (Personal, Social and Health Education). Hogy is mondta a Dalai Láma? "Ha 8 éves korban minden gyerek megtanulna meditálni, rövid időn belül megszűnne az erőszak a világban.”

Ez egy teljesen hétköznapi, állami iskola Gibraltáron, ahol az angol iskolarendszer működik. Egy "first school", ahova 4-8 éves korig járnak a gyerekek. Más iskolákban is zajlik ez a program. Itt a magyar oktatási rendszerrel ellentétben nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek lelki egészségére.

Többször hallottam tanároktól, iskolaigazgatóktól, az a lényeg, hogy a gyerek jól érezze magát az iskolában. Elég komoly szemléletbeli különbség.

Eszembe jutott egy magyarországi élményem sok évvel ezelőttről, amikor a legnagyobb lányom lett első osztályos. időpontot kértem a körzeti általános iskola igazgatójához, mielőtt beiratkoztunk volna. Nem is értette, hogy miért szeretnék beszélni vele. Elmondtam, szeretnék tájékozódni az iskola szemléletéről, mielőtt beiratkozunk. Fél órás beszélgetésünket azzal zárta: „Anyuka, az iskolába nem azért jár a gyerek, hogy jól érezze magát.” Megköszöntem a tájékoztatást, már tudtam, hogy akkor látom őt utoljára és más iskolát választottunk..

A tanárok rendelkeznek pszichológiai eszközökkel, hogyan kezeljék az iskolai konfliktusokat, a zaklatást, kiközösítést. Frappáns megoldás volt például, amikor egy újonnan érkezett, mellőzött gyerek minden nap választhatott egy barátot az osztályból, akivel egymás mellett ültek a tanórákon, és együtt töltötték a szüneteket. Minden nap mást és mást választhatott, azok közül, akik jelentkeztek – és persze az egész osztály jelentkezett „barátnak”. Hiszen ez így egyfajta kiváltság volt a gyerekek számára aznapra.. Micsoda átkeretezés, ha a kiközösített gyerekből, hirtelen „valaki” lesz, aki választhat, és a többiek küzdenek azért, hogy őket válassza aznapra. Így az új gyerek meg is ismerte az összes osztálytársát, és őt is megismerhették a többiek, kialakulhatott a kölcsönös szimpátia, kialakulhattak valódi barátságok, miután a kezdeti nehéz időszakot a tanár segített áthidalni.

Miután egy éves kitérő után visszaköltöztünk, és a gyerekek az életkoruk miatt már más iskolába kerültek, mint ahova korábban jártak, az igazgató körbevezetett az osztályok között. Miért? Hogy a gyerekek megtudják, hova járnak a régi barátaik, ez alapján ők választhattak maguknak osztályt. Mert úgy gondolták, a legfontosabb, hogy ne maradjanak egyedül, könnyebb legyen a visszailleszkedés. Ez felülírta azt a szempontot, hogy hogy melyik osztályban milyen az osztálylétszám. Mert a legfontosabb, hogy a gyerek boldog legyen az iskolában..

 img_6058.JPG

Hangsúlyozom, a gond itthon a rendszerrel, a szemlélettel van. Sok pedagógus elképesztő elhivatottságról tesz tanúbizonyságot, nap mint nap Magyarországon, van szerencsém ismerni ilyeneket is:

Azt a tanárt, aki ha fáradtnak látja a gyerekeket, félbeszakítva az órát kiviszi őket a szabad levegőre játszani, rohangálni, feszültséget levezetni, feltöltődni.

Azt a tanárt, aki becsempészi a jóga elemeket a tornaórákba, törődve a gyerekek lelki egészségével is.

Azt a tanárt, aki figyelembe veszi, hogy egy kisiskolás nem mini felnőtt, és az első osztály átmenet az óvodából az iskolába. Aki tudja, hogy sokszor egy ölelés többet segít ezer szónál.

Azt a tanárt, aki az osztályozás során az erőfeszítést is figyelembe veszi, nem csak a pontszám szerinti teljesítményt. (Erre az angol rendszerben külön értékelést, osztályzatot kapnak a kezdetekben. Az angol értékelési rendszerről itt írtam részletesebben.)

 

Remélem, a demonstráció eredményes lesz, és valódi változások indulnak el az oktatásban. Igény, az lenne rá.. mind a diákok, mind a tanárok, mind a szülők részéről..

 

(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást is! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)

 

Schrammel Ivett pszichológus, terapeuta (3 gyerek édesanyja, akinek több mint 4 évig volt szerencséje három brit – gibraltári iskolát megismerni.)

Fotók: Schrammel Ivett

  

A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://schrammelivett.blog.hu/api/trackback/id/tr8913553713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SzabadosP 2018.01.06. 16:53:48

A legnagyobb gond azzal van, hogy itt spórol mindenki a gyerekeken. Ha egy tanár éhbérért dolgozik napi 10-12 órát, valóban nem azzal lesz elfoglalva, jól érzi-e magát bárki körülötte, ugyanis a tanár is ember, elfárad, kiég. Viszont nincsen pénz több pedagógust, pedagógiai segítő szakembert, pszichológust foglalkoztatni. Azaz lenne pénz, de inkább ellopják. Ez itt a baj. A módszerekkel tisztában van mindenki, csak alkalmazni nincsen ideje, ez az igazság. Nem hülyék itt sem a szakemberek, csak vészesen túlterheltek. Mert a gyerek nem fontos az országnak. Csak a lopás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.06. 16:54:58

Csak egyetérteni tudok a posztoló gondolataival. A tüntetés dátumát azonban szerencsétlennek tartom, ui. elkerülhetetlen lesz az átpolitizálódás, az ellenzéki pártok rá fognak repülni. Célszerűbb lenne a választás után 1-2 hónappal, amikor már azt is tudni lehet, milyen kormányt kell meggyőzni.

orient 2018.01.06. 16:56:29

Amennyire megértem mit szeretne a szerző és többé kevésbé egyett is értek vele, azért a másik végletbe se essünk át. Gyerek érezze jól magát az iskolában valóban, de tanítsanak neki Jógát meg dalai láma meditációt. Ahogy azt sem szeretném ha hittanra oktatnák, ilyen keleti filozófiákkal se tömjék a fejét. Ha a szülőnek ilyenre van ígénye vigye el a gyerekét ilyen helyre magánórában vagy otthon, de ez olyan nevelésbeli dolog amit nem kéne iskolába vinni. Vallás és egyéb dolgok nem iskolába valók akkor sem ha ártalmatlan, vagy annak tűnő dolog.

gyászhuszár 2018.01.06. 16:59:42

Sajnos itthon ezt el kell felejteni. Aki tanito v tanar akar lenni az mar 18 evesen tudja? Csupan annyi h erdekli a targy es elmegy tanar szakra, attol meg nem lesz jo pedagógus mert mar eleve olyanok tanitjak a tantargypedegogiat pl aki mem tudnak tanitani, 5 ev után meg kenytelen a szakmajaban dolgozni rosszabb esetben es onnan nyugdijba menni jobb esetben. Elit statusszá kell tenni a tanari poziciokat, olyanokkal akiknek 80%ban megvan vagy megtanulta az egyuttmukodes kezseget. A maradek 20 % a szakma. Mindenkeppen kulfoldre küldeném oket (nyugatra) az 5 evalatt legalább 1 evig, anelkul nem is adnek diplomat. Mindegy.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2018.01.06. 17:00:11

Egesz biztos vagyok benne, hogy az ír diakok mindegyike marha jol erzi magat az iskolaban (leven semmit nem kell csinalniuk) de az is biztos hogy nyolc-kilenc evesen meg nem tudnak irni-olvasni es szamolni, (ez mondjuk felnottkorra se nagyon valtozik meg) es felanalfabeta tahokent jonnek az iskolabol mert ugye fegyelmezni sem szabad.

Moin Moin 2018.01.06. 17:04:57

O.K., csak egyet nem értek: minek mentél vissza Magyarországra?
Nekünk eszünkbe sem jutna visszajuttatni a német rendszerből szegény gyereket a magyarba - ez kb. kimerítené a "kiskorú veszélyeztetése" Btk-paragrafust!:-)

midnightcoder2 2018.01.06. 17:06:30

Lehet. Aztán az ilyen paradicsomi iskolában nevelt gyerek aztán egész életében a hamburgert fogja felszolgálni azoknak akik nem ilyen iskolában tanultak, hanem olyanban ahol követelmény is volt.

Tudod, lehet hogy szar volt az a fránya poroszos rendszer a Kádári időkben és utána, de ha ma kimegy egy ember mondjuk a németekhez vagy az angolokhoz dolgozni, általában megállja kinn a helyét, és nem csak mint mosogató. Annak ellenére is, hogy a helyiekkel ellentétben neki nincs kapcsolatrendszere, és a nyelvet soha nem fogja úgy beszélni mint az aki ott született.

2018.01.06. 17:07:35

Volt általános iskolában egy évig egy olyan matektanárunk és egyben osztályfőnökünk, aki minden matekórát 10 perces közös meditációval, jobb és bal agyféltekés rajzolással, légzésgyakorlatokkal, zümmögéssel, hümmögéssel kezdett.
Az osztály nagyon élvezte, nagyon jófej nő volt. Senkit se buktatott meg, év végén mindenkinek felkerekítette az érdemjegyét, aki két jegy közt állt.
Aztán elment és következő évben kaptunk egy szigorú, morózus matektanárt osztályfőnöknek, aki felvilágosította a szülőket, hogy a nagy mecitáció mellett alig tanított valamit az elődje és hatalmas lemaradásban vagyunk. Vért hugyoztunk, hogy behozzuk amit a jófej tanárnő elmulasztott.
Én annak is örülnék, ha gimnázium végére olyan szinten állnának a fiatalok matematikából, hogy nem okoz nekik gondot egy mérnöki vagy természettudományos szak első éve és nem hullanak ki.
Persze mellette lehet nagyon mindfulness-esen létezni. Csak közben nem kellene elfelejteni tanítani se.
A meditáció amúgy az áltudományok határán mozog. A jóga, mint politeista, hindú vallási eredetű mozgásforma meg nem biztos, hogy bejön egy keresztény szellemű vagy ateista/agnosztikus/értéksemleges iskolában.

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.06. 17:20:06

@orient: A mindfulness meditáció, pontosabban MBSR (Mindfulness-Based Stress Reduction – tudatosságalapú stresszcsökkentés, pszichológiai kutatások által alátámasztott, eredményes módszer a stressz csökkentésében. Nem kapcsolódik egyetlen valláshoz sem. A jóga pozitív hatása a testi - lelki egészségre szintén igazolt. A jóga ászanák gyakorlása sem kötődik vallásokhoz. Azokban az iskolákban, ahol bevezették a meditációt, csökkent az agresszív viselkedés, a gyerekek szorongásának szintje, kevesebb volt a konfliktus, sőt még az iskolai teljesítmény is javult. Nem értem, hogy miért ne használnánk azt, ami bizonyítottan működik és vallástól függetlenül gyakorolható.

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.06. 17:22:04

@Colonel H. Stinkmeaner: Az előző kommentem tudom írni a hozzászólásodhoz.

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.06. 17:28:30

@midnightcoder2: Ezekből az iskolákból a gyerekek nagy része egyetemekre megy, diplomát szerez és valós tudást, majd megfelelő állást. Érdemes utánaolvasni, hol tartanak pl. a finnek a gyerekcentrikus oktatásukkal, mindenkit megelőzve az országok közötti felméréseken.

orient 2018.01.06. 17:32:50

@Schrammel Ivett: en.wikipedia.org/wiki/Yoga

Nem a hatékonyságáról beszélek. Beszélhetünk millió dologról ami hatékony és jót tesz, de ha én nem szeretném, hogy a gyerekem ilyen tanítást kapjon akkor az legyen az én döntésem. A kötelező hittanra is találnak millió jó okot, de akkor is ezeket a dolgokat nem szabad ráerőltetni emberekre. Ha az én gyerekem iskolájában ilyen lenne azonnal kivenném, ahogy más gyerekére sem szeretném ráerőltetni a saját vallásomat. Engedtessék már meg. Bármennyire is hasznos és jó hatása van...

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.06. 17:41:19

@orient: Más a jóga filozófiai háttere és más pusztán a jógapozíciók alkalmazása. Több újonnan kialakított mozgásforma merít a jógából. Nekem épp az tetszett az általunk gibraltáron megismert iskolákban, hogy bár az összes világvallásról tanulnak a gyerekek "religion" órán, hiszen ez is az emberiség történetének része, sőt, azt gondolom, az általános műveltség része, az órák alól a szülő felmentést kérhet gyereke részére és meg is kapja a felmentést.

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.06. 17:51:43

Néha felteszek az oldalamra különböző érdekes fejtörőket az olvasóimnak.. A kommentekből az derül ki, sokan alapvető matematikai szabályokkal sincsenek tisztában, mint pl. a műveleti sorrend, holott már általános iskolában tanulták.. Hányan tudnának újra leérettségizni évekkel az érettségi után? Ezt eredményezi az az elképesztő információhalmaz, amit a gyerekek fejébe igyekeznek tömni az iskolákban. A kevesebb itt is több lenne és tartósabb.

orient 2018.01.06. 18:47:24

@Schrammel Ivett: amíg a vallás mint történelem oktatás része addig szerintem is rendben van. Ahogy mondod az általános műveltség része ezzel nincs is gond. Yoga viszont keleti vallások meditációira épít, nyilván sok elemének semmi köze esetleg a valláshoz, de kívülről ezt nehéz eldönteni mikor lép át olyan határokat (meditáció) ami már spirituális dolgokkal van összefüggésben és esetleg zavarja más lelkiismeretét. Meditáció régóta a keleti vallások gyakorlatainak a része, és bár sokan említik a gyakorlati hasznát, mégis csak egy vallási rítusból alakult ki...

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.06. 19:00:25

@orient: A Mindfulness a buddhista éberség meditációból alakult ki, dr. Jon Kabat-Zinn, a módszer megalkotója épp a buddhista meditáció egy vallásmentes, nyugati társadalmakra adaptálható változatát dolgozta ki, elérhetővé téve a meditáció pozitív hatásait mindenki számára, vallástól függetlenül. A módszer lényege a jelenre irányuló, ítélkezésmentes figyelem. Minden teljes figyelemmel végzett tevékenységet nevezhetünk mindfulness meditációnak.

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.06. 19:21:43

@SzabadosP: Pedig az oktatásba fektetett pénz lenne a leginkább megtérülő befektetés, és ebbe a tanárok bére is beletartozik. Túlterhelten, erős stressz alatt pedig senki nem tudja a tudása legjavát nyújtani. Jó lenne, ha ezt itthon is felismernék.

Pöff 2018.01.06. 22:20:35

@SzabadosP: szerintem nem csak a gyerekeken..orvos utak, rendszer
mindenen...azért néz ki az ország úgy ahogy
azért menekülnek az emberek külföldre.

Pöff 2018.01.06. 22:20:53

Egyszer vásároltam egy IT cuccot az egyik aukciós oldalon...
Nagy méretű volt, oda kellett menni érte.
Kiderült hogy az a The British International School, Budán... selejteztek! bizony magyar proli annak is örült
Nosza nem baj, oda mentem. De nem hozták ki, be kellett mennem a váróba az épületbe...
Oké semmi gond. ez is csak egy iskola mint az én régi ált. közép és fősikolán
Bementem, totál ledöbbenés, vidám gyerekek, színes falak képek semmi olyan mint amit eddig láttam vagy ahol tanultam....mondom mi az isten ez.
Utólag jöttem rá, hogy milyen jó lett volna vagy mennyire vágyok ilyen helyekre..
És hogy igen ez kell a tanuláshoz a fejlődéshez.
Teljesen egyetértek a blog írójával

Pöff 2018.01.06. 22:21:02

@Colonel H. Stinkmeaner:
azt nem értem, hogy ez miért nem probléma a nyugati oktatásban részesülőknek
Nálunk mindent tanítanak a gyerekeknek de gyakorlatilag még is hülyén érkeznekfőiskolára
Miért?
nyugaton miért nem jelentkezik ez a probléma a light oktatás mellett..

2018.01.07. 08:41:37

@Pöff: nyugatról terjedt el a drop-out fogalma és jelensége, tehát nyugaton volt először jellemző az élethosszig egy szakon tanulás illetve kibukás az egyetemről.
Aztán ez megjelent Magyarországon is a 90-es években, amikor felduzzasztották az egyetemi létszámokat, sok büfészakkal és olyan emberekkel, hallgatókkal, akik amúgy szakmunkásnak se lettek volna jók.
Nyugaton ugyanez van, ha fizetsz, felvesznek, sok helyen felvételi sincs.
Aztán vagy kibuksz vagy nem.

Magyarországon az a fő probléma, hogy gimnázium, középiskola végére a diákok olyan szintre jutnak matematikából, természettudományokból, ami messze nem elég arra, hogy túléljék egy mérnöki, informatikai vagy komolyabb természettudományos szak (fizikus, vegyész) első évét.
Orvosi szakra azért olyanok mennek jellemzően, akik előtte felkészítőkre, különtanárokhoz jártak, de még ott is probléma szokott lenni a biokémiával első évben.
Gyógytornász szakról is sokan kihullottak ismerőseim ismerősei, barátnői közül, mert valami szar egészségügyi szakközépiskolába jártak és a hemoglobin kémiai hátterét nem vágták, ami élettan szigorlaton picit gáz. Biokémiából is síkbuták voltak.
Szóval jó lenne, ha jóga meg meditáció helyett először felkészítenék a gyerekeket arra, hogy helytálljanak egyetem első évében.
Lehet mellette a lelküket simogatni, csak mellette el kéne jutni valahova a tananyagban is.
Ma iszonyatos szakadék van a középiskolát végzettek tudása és az egyetem első évének követelményei közt. Mármint rendes szakokon. Büfészakon meg mindegy milyen előismeretekkel kerül be a gyerek.

Schrammel Ivett · http://www.napmandala.eu 2018.01.07. 20:16:00

Több kommentre reagálva írtam ma egy új cikket: "Gyerekcentrikus oktatás és használható tudás az angol iskolarendszerben. Hogyan készít fel az angol iskola az egyetemre?". Itt találjátok: schrammelivett.blog.hu/2018/01/07/ha_gyerekcentrikus_az_oktatas_hogyan_szerzik_meg_megis_a_tudast_peldaul_az_angol_rendszerben