Pszichológus Online

Pszichológus Online - Schrammel Ivett: A külföldön élő magyarok pszichológusa. Pszichológiai tanácsadás, NLP coaching, önismereti és mindfulness tréningek - Budapesten és online

Miért beszélünk el egymás mellett? Hogyan értsünk szót a másikkal?

2016. július 10. 12:17 - Pszichológus Online Schrammel Ivett

kommunikacio_4.jpg

Biztosan mindenkinek ismerős az a szituáció, hogy vannak emberek, akikkel fél szavakból is értjük egymást, míg másokkal hiába beszélünk akár órákon át, gyakorlatilag elbeszélünk egymás mellett, mintha két külön nyelvet beszélnénk.

Az okok szerteágazóak, ezek közül most egyet emelnék ki, mely lehet, hogy sokak számára elsőre meglepően hangzik.

A világot az érzékszerveinken keresztül tapasztaljuk meg: a látáson, halláson, tapintáson (testi érzeteken), szagláson, ízlelésen keresztül. Mindenkinek van egy úgynevezett elsődleges reprezentációs rendszere: van aki leginkább vizuális, van aki auditív, van aki kinesztetikus típus. Tehát van aki számára a látott információ elsődleges, van aki számára a hallott információ, van aki számára a testi érzetek – úgy is fogalmazhatunk, hogy van aki elsősorban képekben, van aki hangokban van aki testi érzetekben gondolkodik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nagy része elsősorban vizuális típus. Az olfaktorikus (szaglással kapcsolatos) és gusztatorikus (ízleléssel kapcsolatos) rendszer ezekhez képest kevésbé jelentős, nem elsődleges, bár van, akinél rendkívül fejlett.

Hogy kinek milyen az elsődleges reprezentációs rendszere, könnyedén kideríthető, ha megfigyeljük az adott személy szóhasználatát. A vizuális típusok leginkább látással kapcsolatos kifejezéseket használnak, hiszen a vizuális információ hat rájuk a legerősebben. Pl. „napnál világosabb számomra”, „tisztán látszik a cél”, „szembeötlő a különbség”, „már látszik az alagút vége”, „kristálytiszta gondolatok”, „kirajzolódik a lényeg” stb.

Az auditív típusok gyakran használnak hallással kapcsolatos kifejezéseket beszéd közben, mivel a hallott ingerekre érzékenyek leginkább. Pl. „ez jól hangzik”, „zene füleimnek”, „na ne mondd”, „na hallod”, stb. és gyakran használnak hangutánzó szavakat: „csitt-csatt”, „dirr-durr”, „na bumm”.

A kinesztetikus típusok alapvetően testi érzeteket kifejező szavakkal kommunikálnak, hiszen elsősorban ezen keresztül tapasztalják meg a világot. Pl. „kirázott a hideg tőle”, „szívmelengető érzés”, „torokszorító félelem”, „hűvösen viselkedett”, „gyomorforgató volt”, „szinte tapintható volt a feszültség”., „kézzelfogható bizonyítékra van szükség”.

Ezt nevezzük érzékszervi nyelvnek.

Ugyanabban a házban egy vizuális típusnak a tágas terek tetszenek meg, a színek harmóniája, egy auditív típusnak a forgalom zajától mentes, madárdalos környék, egy kinesztetikus típusnak a kandalló melege, mely barátságos otthon érzetét kelti.

 

Ha egy olyan emberrel beszélünk, akinek ugyanaz az elsődleges reprezentációs rendszere, mint a mienk, akkor könnyedén megértjük egymást, hiszen „egy nyelvet beszélünk” - ugyanazt az érzékszervi nyelvet használjuk elsősorban.

Félreértések és meg nem értés abból adódik, ha két ember két különböző típusba tartozik, így olyan mintha két különböző nyelvet beszélnének.

Hiába mondja egy vizuális típus, hogy őt zavarja a rendetlenség, a szanaszét dobált ruhák, az el nem pakolt edények, össze-vissza heverő könyvek látványa, ezt egy más típusba tartozó nem igazán érti. „Mi ebben a probléma?”

De ha a kinesztetikus típus azt hallja, hogy ez a látvány olyan érzés, mintha egy morzsákkal teli ágyba kellene befeküdnie, rögtön átérzi a probléma lényegét, megfoghatóvá válik számára, talán még a hideg is végigfut a hátán a puszta gondolattól.

Ha ugyanezt a problémát egy auditív típusnak úgy magyarázzuk el, hogy ez olyan érzés, mintha a kedvenc dalát kellene hamisan énekelve hallgatnia – akár el is énekelhetjük neki - rögtön a füléhez kap és megérti a gondunk.

Ha valakinek hangsúlyos az olfaktorikus rendszere - kiemelten fontosan számára az illatok és szagok – érzékeltethetjük számára ezt úgy, hogy elmondjuk neki, a rendetlenség minket az orrfacsaró bűzre , pl. a rothadó gyümölcs szagára emlékeztet. Ezt hallva rögtön elfintorodik.

Egy erősen gusztatorikus ember – akinek az ízek kiemelten fontosak – akkor érzi át igazán a helyzet súlyosságát, ha elmeséljük neki, hogy ha hazaérkezve minket ez a kép fogad, az olyan, mintha egy elrontott, odaégett étel ízét éreznénk a szánkban. A szemét ugyanúgy nem való a lakásba, mint ahogy a só nem való a kakaós palacsintába.

 

„Ha valakinek az értelmére akarsz hatni, beszélj hozzá egy általa ismert nyelven. Ha valakinek az érzelmeire akarsz hatni, beszélj hozzá az anyanyelvén” – tartja a mondás.

Az előnyben részesített reprezentációs rendszer nyelve mindenki számára olyan, mint az anyanyelv. Érdemes tehát megtanulni a másik „anyanyelvét” és azon szólni hozzá, a szó átvitt értelmében is.

A sikeres, eredményes kommunikáció egyik titka, hogy mindenkihez a "saját nyelvén" szóljunk!

 

(Ha tetszett a cikk, használd a megosztást! Ha legörgetsz, az ajánlott bejegyzések között biztosan találsz még valami számodra érdekeset! Kövesd Pszichológus Online blogom és Pszichológus online - Schrammel Ivett facebook oldalam, hogy ne maradj le egyetlen írásról se!)

 

Schrammel Ivett pszichológus, NLPt terapeuta 

 

Honlap: http://www.pszichologusonline.eu/

Pszichológus Online blog: http://schrammelivett.blog.hu/

Facebook: https://www.facebook.com/pszichologus.online.schrammel.ivett/

Instagram: https://www.instagram.com/schrammel.ivett.pszichologus/

Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCuZ-sgi1BFQbWRmPz3hUI6A

 

A blogon megjelent írások szerzői jogvédelem alatt állnak.

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrammelivett.blog.hu/api/trackback/id/tr318878310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cybericius 2016.07.11. 10:44:53

És aki mindegyiket használja a megfelelő helyzetben?
Nem tudok azonosulni, az elején abbahagytam.

Pszichológus Online Schrammel Ivett · https://www.pszichologusonline.eu/ 2016.07.11. 10:55:29

@cybericius: Valamennyien használjuk az összes érzékszervi nyelvet - ahogy használjuk az összes érzékszervünket is - de megfigyelhető, hogy mindenkinek van egy leggyakrabban használt nyelve, egy reprezentációs rendszere, melyet előnyben részesít. Ha pl. egy dolgot mindegyik érzékszervi nyelven ki lehetne fejezni, akkor automatikusan ezt választja. Pl: "Ez nagyon ködös" - "Nem hangzik valami jól" - "Ettől liftezik a gyomrom" - "Itt valami bűzlik" - "Ez nem az én szám íze szerint való" - ugyanazt fejezi ki. A hatékony kommunikátorok a beszélgetőpartnerhez igazítják az aktuálisan használt érzékszervi nyelvet. Ha pedig nagyobb közönséghez szólnak, valamennyi érzékszervi nyelvet egyaránt alkalmazzák, hogy mindenki értse. :-)

steery 2016.07.11. 11:56:41

" „Ha valakinek az értelmére akarsz hatni, beszélj hozzá egy általa ismert nyelven. Ha valakinek az érzelmeire akarsz hatni, beszélj hozzá az anyanyelvén” – tartja a mondás. "

Ha ez tényleg így van, akkor a profi marketingesek ezt miért nem használják? Miért árasztják el a magyar reklámokat és cégneveket a totálisan idegen nyelvű, sokszor kiejthetetlen, de mindenképpen érthetetlen kifejezések, szavak és mondatok? És a politikusok meg szakértők miért dobálóznak idegen szavakkal, amiket sokszor még ők sem értenek?

Pszichológus Online Schrammel Ivett · https://www.pszichologusonline.eu/ 2016.07.11. 12:03:19

@steery: A reklámokra az egyik magyarázat, hogy a marketingesek nem tanultak elég pszichológiát.. A másik magyarázat, hogy ez szándékos: ugyanis a potenciális vevők közül sokan úgy gondolják, hogy ami "külföldi", idegen hangzású, az jobb.. Emellett sok magyar cég rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, ezért célszerű nemzetközileg is érthető cégnevet választani (leginkább angol cégnevet). Emellett természetesen változik a nyelv is, rengeteg az idegen "jövevényszó", nemcsak a magyar nyelvben, hanem más nyelvekben is, melyeket nem fordítanak le, hanem megőrzik az eredeti alakjukat.
A politikusoknak és "szakértőknek" pedig nem mindig céljuk a tiszta, világos, érthető kommunikáció..

steery 2016.07.11. 19:36:46

@Schrammel Ivett: Just do it! I'm loving it! Gut, besser, wasser!
Akkor ne csodálkozzanak rajta, hogy nem érnek célt az üzeneteik, mert bizony nekem, meg a nagy többségnek semmit sem mondanak az ilyen hangzatos dumák. :-D
süti beállítások módosítása